Star Wars: The Force Awakens

Star Wars - Az ébredő Erő
J.J. Abrams (2015)

Hát beleszívják a bolygóba a napot, nem érted?

Most valami olyan nagyszabásút kéne írni, amiben a lehető legtöbb aspektust figyelembe véve számolok le a várva várt művel, és a végén annyira frappánsan zárom le, hogy akármi is a véleményem, az olvasó elismerően csettint: "Milyen igaza van!". De nem veszem én ezt ilyen komolyan, csak azért sem szedem össze a gondolataimat, nem nézem meg újra, hogy jobban megragadjon, csak leírom ami jön.

Elöljáróban még annyit - mert lehet, hogy Star Wars témában nem esett még elég túl sok szó ezen a blogon - hogy az eredeti trilógián nőttem fel, tehát kötelező jelleggel szeretem. Pár éve újranéztem mind az eddigi hat részt és összességében nagyjából annyi a véleményem, hogy 5,6,7,8,10,8. (Ha jól emlékszem.) Az előzmények nagyon kuszák és noha burjánzik bennük a fantázia, valamint jelenetek erejéig akár zseniálisak is tudnak lenni, Lucas nem tudja erős kézben tartani őket, nem egységesek. Az Új remény objektíven, filmként, egyáltalán nem olyan nagy szám, a Birodalom visszavág egy mestermű, a Jedi visszatér meg enyhe csalódás az előzmény nagyságához képest, de még így is méltó lezárása a trilógiának.

Miután Lucas eladta a lelkét jogokat a Disneynek, minden jóérzésű filmkedvelő vegyes érzelmekkel konstatálta, hogy össztűz alá leszünk véve. Én most azt mondom, hogy a stratégiájukat ismerve, már csak a nagy számok törvénye alapján is ki kell termelődni egy-egy valóban jó filmnek. Idővel. Mondjuk sztárvárszos kenőmájasra és tejre nem számítottam, de örülök, hogy még meg tudnak lepni.


Lassan tényleg nagyszabású lesz a cikk, úgyhogy térjünk a lényegre. Kezdem a közepén. Őszintén szólva, én szégyellném magam J.J. és a társírók helyében, hogy ennyire a fan service fullra járatását tűzték ki céljuknak és emiatt gyakorlatilag semennyire nem mertek hozzányúlni az alapokhoz. De leginkább azért, mert ennyire nyíltan nyúlják az Új remény alapsztoriját. Ugyanazokat az elemeket hozzák vissza újra és újra, és ez nyilván csak azért van így, mert egyből nagyot akartak kaszálni, be akarták hízelegni magukat a gigantikus rajongótábor minden rétegébe. Szóval valódi nyúlbélák.

Az eredeti trilógiában nem tűnt fel ennyire a cselekmény leegyszerűsítése. Pedig tényleg teljesen ugyanazok az elemek ismétlődnek folyamatosan. Itt viszont szinte mást se csinálnak mint lopakodnak, lőnek kettőt, odajutnak, improvizálnak, bejön nekik, ja nem mégis félremegy, menekülnek, külső emberek megmentik őket, elhajóznak. Ja és persze soha senki nem követ senkit és nem találják meg egymást csak valami csel vagy árulás folytán. És ha már itt tartunk, nem értem, hogy minek bele ugyanolyan rejtélyes fő gonosz, minek bele maszkos gonosz, minek kell erőltetni a családi szálakat, minek gyilkolják a gyerekek folyton az apjukat, minek bele halálcsillagbolygó, minek bele alagutas repülés, minek bele hülyelényes szórakozóhely, minek bele hülyelényes zenekar, minek bele ez a sok hülyelény egyáltalán, amikor 5 másodpercnél tovább mozog a kamera. És még sorolhatnám sokáig, de nincs értelme. (Nincs bajom a hülyelényekkel amúgy. Sőt!)


Az a helyzet, hogy ezeket a filmeket sose a realitásérzet és a logikusság miatt szerettük, ám most valahogy mégis kicsit túl egysíkúan jönnek egymás után ezek a jelenetek. Sajnos kizárólag az eredeti filmek élményeinek az újragyártása volt a cél, és mivel a történet is újrahasznosított, egészként tekintve, sima másolatnak tűnik csupán, amiben történetesen szerepelnek a korábbiakban is játszó szereplők. Lukácsot inkább szidni szoktam mint méltatni, de ebből a filmből igazából ő hiányzik. Lehet, hogy a filmjeit nem tudta egyben tartani, de sztorit tudott írni és a fantáziájának hiányát nagyon lehet érezni. Nem véletlen, hogy olyan semmitmondóan nyilatkozott a filmről. Tudja ő, hogy ez igazából nem méltó folytatásnak, de mit jártassa a száját, neki már nincs köze hozzá. Ő biztos nem engedte volna meg, hogy egy két órás nosztalgiavonattal szúrják ki a rajongók szemét.

Azért nem akarom elvetni a sulykot, igazából tetszett a film, csak hát nagyon bánt, hogy egy jól sikerült tucattermékkel folytatják gyerekkorom egyik legnagyszerűbb filmélményét. Egyébként meg, másodszorra, elvárások nélkül, lehet, hogy már sokkal jobban fog tetszeni. Arra azért nem gondoltam, hogy ennyire nem mernek semmit hozzákölteni a Lucas féle történethez, de talán majd a következő részben. Ott már több minden el fog dőlni. Most még inkább kérdéseket teszek fel, mert nagyon vegyesek az érzelmeim. Kellett ez nekünk? Jobb lett ezzel a Star Wars világ? Bírni fogjuk idegekkel a filmáradatot? Hát nem tudom, de annyi biztos, hogy a varázslat már elveszett. Így erőlködve nincs értelme megidézni, de legalább az esély megvan, hogy valamikor egy arra méltó kezébe kerüljön a történet folytatásának lehetősége.   6,5/10

szerk. '16.03.24.: Másodszorra, elvárások nélkül csakugyan sokkal élvezetesebb. Méltó arra, hogy a kedvencek közé kerüljön.   7/10


+ Ha valamire, hát a látványra nem lehet panasz. Meg úgy egyáltalán a megvalósításra sem. A film gyakorlatilag kifogástalan minden téren, de ezen a szinten ez természetes elvárás.
– John Williams egyetlen emlékezetes dallamot sem tett hozzá az eddigi munkásságához.
– Carrie Fisher színészi játéka minősíthetetlen. Han Soloval való életösszegző társalgásuk során a meghittség helyett mintha épp tőrbe akarná csalni, úgy néz. Nem értem ezt a jelenetet hogy sikerült így hagyni.
+ A Han solo vs. Kylo Ren "ütközet" jól sikerült. Köszönhető Adam Drivernek, aki egyértelműen a film legjobb alakítását nyújtja. Rajta kívül még Daisy Ridley jó, de Driver igazi mélységet tud vinni a karakterébe.
+ A poénok a film legnagyobb erőssége. Van belőlük bőven és hála a jó égnek, nem kizárólag visszautalásra építenek.

Megjegyzések