La vie d'Adèle
Adèle élete - 1. és 2. fejezet
Abdellatif Kechiche (2013)
Megosztó film. Elsősorban nyilván a szexjeleneteknek köszönhetően, de nem kizárólag ezért. Hosszú (3 óra) és mivel erősen realista, sokaknak unalmas lehet. Engem a lassúság cseppet sem zavart. Sőt. Ellenben a szexjelenetekről már nem tudom ezt mondani. Újdonság egy ilyen szintű kitárulkozás és eléggé feszegeti az ember ingerküszöbét. Ráadásul hosszúak is ezek a snittek, ami öncélúvá teszi, mert nem tud újat mutatni egy-egy újabb póz és még több nyögdécselés sem. Kechiche szépen ráérzett arra, hogy kell valami pluszt hoznia ahhoz, hogy felfigyeljenek a filmjére. Túlteljesítette. Szerintem tényleg erőltetett ilyen nyíltan ábrázolni a szexualitást, mert nagyon elüt az egyébként okosan, mélyen felépített karakterek világától és az érzelmes hangvételtől. Rengeteget tudunk a körülöttünk élő emberekről, de a hálószobájukba egyiküknek se látunk be. (Szép lenne!) A filmekben is így működik/működött, kivétel itt. Ezzel csúnyán kilóg a sorból. Az after-sex szituáció pl. egyből többet tudott hozzátenni a jellemfejlődéshez. Remélem ez nem egy követendő irány lesz. Nem való na.
A vitáknak, beszélgetéseknek és minden egyébnek amúgy abszolút jót tesz a nyugodt, kimért tempó. Sokat legeltethetjük szemünket a bőven vágott, mégis aprólékosan kidogozott jeleneteken és persze Adèle furcsán gyereki arcán. Gyönyörű és közben mégis egy picit visszataszító, ahogy pl. malac módjára eszik vagy ötödjére. Az a fajta tipikusan francia, liberális eszmék szerint nevelt, szabad szellemű, korán felnőni vágyó lány, aki annyira el van foglalva saját érzelmeivel, hogy önértékelésre, objektív életszemléletre semennyi ideje sem marad. Félreértés ne essék, semmilyen szempontból nem akarom elítélni, fantasztikus alakítás és tényleg mintha a valóságot látnám, csak hát nem tudok együtt érezni vele. (Mondjuk leszbikus/biszex se vagyok so...) A többi szereplő is maximálisan megfelel a hiperrealista játék szabályainak. A remekül megírt, aktuális és az élet fontos momentumait jól megtaláló történetben úszva, egy átfogó képet kapunk a francia élet mindennapjairól. Reflektál a világ változásaira, gondolkodásra késztet, szóval összetett, de közben lényegre-törő is. Fantasztikus rendezés. A tabudöntögetéstől eltekintve egy remek, kompromisszummentes szerelmes-film. 7/10
Abdellatif Kechiche (2013)
Megosztó film. Elsősorban nyilván a szexjeleneteknek köszönhetően, de nem kizárólag ezért. Hosszú (3 óra) és mivel erősen realista, sokaknak unalmas lehet. Engem a lassúság cseppet sem zavart. Sőt. Ellenben a szexjelenetekről már nem tudom ezt mondani. Újdonság egy ilyen szintű kitárulkozás és eléggé feszegeti az ember ingerküszöbét. Ráadásul hosszúak is ezek a snittek, ami öncélúvá teszi, mert nem tud újat mutatni egy-egy újabb póz és még több nyögdécselés sem. Kechiche szépen ráérzett arra, hogy kell valami pluszt hoznia ahhoz, hogy felfigyeljenek a filmjére. Túlteljesítette. Szerintem tényleg erőltetett ilyen nyíltan ábrázolni a szexualitást, mert nagyon elüt az egyébként okosan, mélyen felépített karakterek világától és az érzelmes hangvételtől. Rengeteget tudunk a körülöttünk élő emberekről, de a hálószobájukba egyiküknek se látunk be. (Szép lenne!) A filmekben is így működik/működött, kivétel itt. Ezzel csúnyán kilóg a sorból. Az after-sex szituáció pl. egyből többet tudott hozzátenni a jellemfejlődéshez. Remélem ez nem egy követendő irány lesz. Nem való na.
A vitáknak, beszélgetéseknek és minden egyébnek amúgy abszolút jót tesz a nyugodt, kimért tempó. Sokat legeltethetjük szemünket a bőven vágott, mégis aprólékosan kidogozott jeleneteken és persze Adèle furcsán gyereki arcán. Gyönyörű és közben mégis egy picit visszataszító, ahogy pl. malac módjára eszik vagy ötödjére. Az a fajta tipikusan francia, liberális eszmék szerint nevelt, szabad szellemű, korán felnőni vágyó lány, aki annyira el van foglalva saját érzelmeivel, hogy önértékelésre, objektív életszemléletre semennyi ideje sem marad. Félreértés ne essék, semmilyen szempontból nem akarom elítélni, fantasztikus alakítás és tényleg mintha a valóságot látnám, csak hát nem tudok együtt érezni vele. (Mondjuk leszbikus/biszex se vagyok so...) A többi szereplő is maximálisan megfelel a hiperrealista játék szabályainak. A remekül megírt, aktuális és az élet fontos momentumait jól megtaláló történetben úszva, egy átfogó képet kapunk a francia élet mindennapjairól. Reflektál a világ változásaira, gondolkodásra késztet, szóval összetett, de közben lényegre-törő is. Fantasztikus rendezés. A tabudöntögetéstől eltekintve egy remek, kompromisszummentes szerelmes-film. 7/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése