We bought a Zoo

Az igazi kaland
Cameron Crowe (2011)

Történjen bármi, a Majdnem híres miatt, Cameron Crowe mindig a szívem csücske lesz. Nem akarok messzemenő következtetést levonni, de sajnos úgy néz ki mostanra elvesztette az arányérzékét. Egy igazi feel good movie lehetne ez, de több sebből vérzik. Először is a vesszőparipám, hogy túl hosszú. Én kifejezetten szeretem a hosszú filmeket, de mostanában rengeteg indokolatlanul hosszú filmet láttam. Ha nem tudják kitölteni megfelelő minőségű anyaggal, akkor fogni kell azt az ollót (egeret), és bármilyen nehéz, ki kell vagdosni a felesleget. Jónsival összefogva, kb a játékidő közepéig folyamatosan ömlesztik az aranyosnak szánt szituációkat és az egyszerűen csak jó érzéseket keltő zenét. Már azon kezdtem gondolkodni, hogy talán megkísérli a lehetetlent és igazi dráma nélküli családi drámát forgat. Ezzel pont ugyanaz a baj, mint a Sigur Rós/Jónsi zenéjével. Egy idő után túl sok. (Elértek egy pontra az Ágætis byrjunnal és onnantól egyhelyben toporgás. Előre félek a most bejelentett új lemeztől.)


A végére azért hirtelen összekalapáltak egy kis családi összefogást segítő kampányt, de addigra minden súlytalannak tűnik, már nem hiteles. Van egy csomó apróság is ami segít elrontani az élményt. A viccesnek szánt (de egyáltalán nem az) ingatlanközvetítő, a túl cuki (igazából ijesztő) kislány, vagy a másik vesszőparipám, a színezés. Borzasztóak ezek a nem létezően sárga bőrszínű emberek. Ha valamin akkor Scarlett Johansson ajkain biztos megakad a szem, és az bizony itt egy béna barna árnyalat. Annak ellenére, hogy a cél szinte biztosan a smink nélküliség ábrázolása lett volna. Azért akad pozitívum is. Thomas Haden Church ugyan mindig ugyanazt a szerepet játssza, de azt most is jól. Elle Fanning pedig annyira jópofa a lökött tini szerepében, hogy tényleg teljesen idiótának tűnik az őt hanyagoló Matt Damon poronty. Szóval nagyon bosszant a film, mert itt is minden adott lett volna ahhoz, hogy jól sikerüljön. Nincs mese, ez csak 5/10.

Megjegyzések